VÉG KATALIN | Fahidi Éva Díj

VÉG KATALIN (BUDAPEST)

A Salva Vita Alapítvány vezetője

Munkáját az a meggyőződés határozza meg, hogy a fogyatékossággal vagy más nehézséggel élő embereknek ugyanolyan eséllyel kell dolgozniuk és önálló életet élniük, mint bárki másnak. Kitartása különösen fontos egy olyan szervezet élén, amely tartósan nehéz finanszírozási környezetben is folyamatosan fejleszti szolgáltatásait. Több mint két évtizede vezeti a Salva Vita Alapítványt, amely a munkakereséstől a munkahelyi beilleszkedésig támogatja a megváltozott munkaképességű embereket, és a vállalatokat is segíti a befogadó foglalkoztatás kialakításában. Több mint kétezer ember jutott a szervezet közreműködésével munkához. A tevékenység túlmutat a közvetítésen: a munkahelyi közösségek szemléletére is hat, és a fogyatékossággal élő munkavállalók természetes, értékteremtő jelenlétét erősíti. Az alapítvány kéthetes Csoportos Önkéntes Programja speciális és nem speciális igényű magyar és külföldi fiatalokat kapcsol össze. Az Ifjúsági Ház ingyenes fejlesztő, önismereti és munkára felkészítő foglalkozásokat kínál 18–30 éves fiataloknak. Az EmployAble program csoportos tréningből, vállalati munkahelyi gyakorlatból és egyéni mentorálásból áll, hogy a többlettámogatást igénylő fiatalok tartósan elhelyezkedhessenek a nyílt munkaerőpiacon.

Vezetésével az alapítvány a csökkenő támogatásokra új bevételi formákkal, nemzetközi pályázatokkal, vállalati képzésekkel, auditokkal és együttműködési programokkal válaszolt; működési költségeinek jelentős részét már saját tevékenységéből teremti elő. Munkája az egyes emberek elhelyezkedésének segítésén túl a munkáltatók szemléletét és a munkahelyi közösségek befogadóképességét is alakítja. A foglalkoztatást az önálló élet, az emberi méltóság és a társadalmi részvétel alapvető feltételének tekinti.

Számomra a munkámban a legfontosabb – a jelölt írta

Több mint 30 éve dolgozom speciális igényű (fogyatékossággal élő) emberekkel egy fiatalkori élmény és találkozás hatására – ami az egész életemet egész más irányba vitte, mint amerre indultam.

Az a legfontosabb a munkámban, hogy olyanokat támogathatok, akik rendszerint a társadalom peremére szorulnak, lényegesen kevesebb lehetőséget kapnak és nem elég erős a hangjuk ahhoz, hogy kiálljanak magukért. Elfogadhatatlannak tartom, hogy vannak közöttünk, akik önhibájukon kívül óriási hátrányból indulnak, és a világ szó nélkül elmegy mellettük. Minden emberi lény, minden lélek ugyanazzal a méltósággal születik, és fájdalmas látni, hogy vannak, akikkel a világ egyáltalán nem méltósággal bánik. Az ő életüket szeretném én segíteni.

A Salva Vita Alapítványban abban támogatjuk őket, hogy felfedezzék a saját értékességüket, az erősségeiket, hogy elhiggyék, hogy ők is fontos tagjai a társadalomnak. Erősítjük az önismeretüket és az önbizalmukat, hogy merjenek döntéseket hozni és ne másokra hagyatkozzanak, ha a saját életükről van szó. Gyakorlati segítséget kapnak a munkavállaláshoz és az önálló élethez. Ugyanakkor a társadalom szemléletét is formáljuk, hogy minél több befogadó közösség létezzen, ahol a speciális igényű emberek is megbecsült tagok és ahol biztonságban érezhetik magukat.

Meggyőződésem, hogy a kirekesztés megállításához sok-sok személyes találkozásra, beszélgetésre és közös tevékenységre van szükség, és mi erre lehetőséget biztosítunk.